Érdemes áttekinteni a fogyasztók és a KKV-k jogait, az elmúlt időszakban ugyanis olyan jogszabály-módosítások születtek, amelyek a KKV-kat is bevonják a védendő körbe. Ügyvédként fontosnak tartom, hogy a vállalkozások is tisztában legyenek azzal: jogaik nem „ajándékok” a kereskedőtől, hanem törvényi kötelezettségek.
Íme a hatékony jogérvényesítés menetrendje:
1. A kötelező jótállás
Magyarországon a tartós fogyasztási cikkekre (pl. mobiltelefon, laptop, hűtő) sávos jótállás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a garancia hossza a vételártól függ:
- 10 000 – 100 000 Ft között: 1 év jótállás.
- 100 001 – 250 000 Ft között: 2 év jótállás.
- 250 000 Ft felett: 3 év jótállás.
Mikor jár? Minden esetben, ha a termék új és a fenti árkategóriába esik. Ilyenkor a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárlás után, a nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett.
2. Kellékszavatosság
Sokan elfelejtik, de a jótállás mellett létezik a kellékszavatosság is, amely minden termékre jár. Magánszemélyként ennek időtartama 2 év. Lényege, hogy ha a jótállás lejár, de a két éven belül vagyunk, még mindig reklamálhatunk – azonban ilyenkor már a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka már a vásárláskor is benne volt a termékben.
3. A „garancia-csapda”: a kiterjesztett garancia
Tudnunk kell: ha a boltban plusz pénzért „extra garanciát” vásárolunk, az jogilag nem jótállás, hanem biztosítás.
- Az időpont: A kereskedők gyakran állítják, hogy a kiterjesztés a vásárlástól ketyeg. Ez logikátlan! Ha a törvény eleve ad 3 évet (250 ezer Ft felett), akkor a vásárolt kiterjesztésnek a 4. évtől kell indulnia.
- A tartalom: Mivel ez biztosítási szerződés, figyelni kell az apróbetűs részre (pl. kijelzőre vonatkozik-e, van-e önrész).
4. Lényeges újdonság: a védelem már a KKV-knak is jár
Sokáig a kis- és középvállalkozások (KKV-k) „mostohagyerekek” voltak: ha cégnévre vették az eszközt, gyakran elveszítették a fogyasztói jogaikat. 2025-től azonban a szavatossági védelem szempontjából kedvezőbb kategóriába kerültek.
Ki minősül KKV-nak? Sok cégvezető azt gondolja, hogy ez csak a közepes gyárakra vonatkozik, pedig az egyéni vállalkozók és családi kft-k döntő többsége ide tartozik:
- Mikrovállalkozás: < 10 fő alkalmazott, max. 2 millió EUR árbevétel.
- Kisvállalkozás: < 50 fő alkalmazott, max. 10 millió EUR árbevétel.
- Középvállalkozás: < 250 fő alkalmazott, max. 50 millió EUR árbevétel.
Ha az Ön cége ide tartozik, 2025-től a beszerzései során bizonyos esetekben (különösen, ha a vásárlás célja nem közvetlenül a fő szakmai tevékenységhez kapcsolódik) a fogyasztókhoz hasonló védelem illeti meg.
5. Mit tegyen?
- Bizonylat: Csak a számlára vagy banki kivonatra van szükség. A doboz megőrzése nem kötelező!
- Jegyzőkönyv: Ha a kereskedő szóban elutasítja, ragaszkodjon a fogyasztói kifogásról szóló jegyzőkönyv felvételéhez. Ez kötelezi őket az írásos, indokolt válaszadásra.
- Békéltető Testület: A hatályos szabályozás szerint immár a kisebb vállalkozások is élhetnek a Békéltető Testület eljárásával.
- Biztosító: Kiterjesztett garancia esetén ne a bolttal, hanem közvetlenül a biztosítóval levelezzünk.